A Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetek Közössége 1999. november 20-án, a Tångagärde-i gyülekezeti otthonban rendkívüli alapító és alkotmányozó Küldöttgyűlést tartott. Ennek összehívását az tette indokolttá, hogy a Svédországban 2000. január 1-től érvénybe lépő új Felekezeti Törvény értelmében ahhoz, hogy egy közösség a jövőben teljes jogú egyházi közösségként működhessen, újbóli bejegyeztetését kell kérje az illetékes hatóságoktól a nevezett törvény előírásaihoz igazított Alapszabályzata alapján. Így készült el több mint féléves előkészítés, az eredeti tervezethez érkezett számos észrevétel és szakértői véleményezés, többszöri kiegészítés és átfogalmazás után az az Alapszabályzat, amelyet az említett Küldöttgyűlés elfogadott. Az ezt kiegészítő - részletkérdésekre vonatkozó - működési szabályzatok közül kidolgozásra került az Egyházközségi és a Lelkészi Működési Szabályzat is, amelyeket terjedelmi okok miatt itt nincs módunkban közölni. Az alábbiakban viszont teljes egészében közreadjuk az elfogadásra került Alapszabályzatot.

 

 

A SVÉDORSZÁGI

MAGYAR PROTESTÁNS

EGYHÁZI KÖZÖSSÉG

ALAPSZABÁLYZATA

 

 

ELSŐ FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§. A Svédországban élő magyar protestánsok egyetlen önálló és önfenntartó egyházi közösségbe tömörülnek, SVÉDORSZÁGI MAGYAR PROTESTÁNS EGYHÁZI KÖZÖSSÉG (SMAPEK), svédül: UNGERSKA PROTESTANTISKA SAMFUNDET I SVERIGE (UPROSS) néven. A SMAPEK hivatalos székhelye és hivatalos postai címe a mindenkori országos felügyelő (főfelügyelő) címe.

2.§. A SMAPEK alapokmánya a jelen Alapszabályzat, amelynek gyakorlati dolgokra vonatkozó szerves kiegészítő részei a Működési Szabályzatok.

3.§. A SMAPEK a Svéd Felekezeti Törvény alapján Svédországban bejegyzett egyházi közösségként (Trossamfund) működik. Jogi személy, a Svédországban hatályos jogszabályok szerint, a jelen Alapszabályzatban rögzített jogokkal és kötelezettségekkel.

4.§. Az Egyházi Közösség az egyetemes anyaszentegyháznak része, szolgálatának alapja és forrása Istennek a Szentírásban foglalt kijelentése.

5.§. A SMAPEK tagjai hitbeli egységben kapcsolódnak a svédországi protestáns egyházakhoz, elsősorban a Svéd Egyházhoz, valamint az északi-balti térség magyar protestáns szórványaihoz. Felekezetileg ez utóbbiakkal együtt a Kárpát-medencei történelmi egyházak szórványait alkotják.

6.§. A SMAPEK lelkészi státusú szolgálattevője lelkészi esküje és szolgálati megbízatása alapján kapcsolódik az őt kibocsátó magyar protestáns egyházhoz. Ugyanez a feltétele (lelkészi eskü, szolgálati megbízatás) újabb lelkészi státusú személyek esetleges állandó alkalmazásának vagy alkalmi szolgálattételre való meghívásának.

7.§. A SMAPEK istentiszteleti, lelkigondozói és hitéleti nyelve a magyar, ügyviteli nyelve a magyar és a svéd. Dokumentumai mindkét nyelven hivatalosak.

 

 

MÁSODIK FEJEZET

CÉLOK ÉS FELADATOK

8.§. A SMAPEK célja Isten Igéjének magyar nyelvű hirdetése Svédországban, a szentségek (keresztelés, úrvacsora) kiszolgáltatása, a hitoktatás, a keresztény nevelés, az ifjak egyháztagokká emelése konfirmáció révén, a házasulandók esketése, a hitélet előmozdítása, a hívek közötti kapcsolat fenntartása egy időszaki kiadvány útján, a lelkigondozás, a szeretetszolgálat, a közösség elhunyt tagjainak végtisztességben való részesítése és emlékük megőrzése, az ökumenikus keresztény kapcsolatok ápolása és fejlesztése, különös tekintettel a Kárpát-medencére és az északi-balti térségre, a magyar keresztény kultúra és hagyományok ápolása a Svédországban élő magyarok között.

9.§. A SMAPEK feladata mindezen célok megvalósításának feltételeit megteremteni, annak gyakorlati módozatait kidolgozni, működtetni, és őrködni afölött, hogy mindez a Svédországban hatályos törvények és jogszabályok szerint történjék. A SMAPEK Feladata továbbá a tagok összességének (tehát önmagának mint közösségnek) és külön-külön minden egyes tagjának érdekeit képviselni a hitéletet vagy az egyházi életet érintő kérdésekben, minden egyházi és világi fórum előtt.

 

 

HARMADIK FEJEZET

AZ EGYHÁZI KÖZÖSSÉG TAGJAI

10.§. Az Egyházi Közösség tagja lehet minden svédországi lakos, anyanyelvre, felekezeti hovatartozásra, jelenlegi állampolgárságra való tekintet nélkül: ha ezt óhajtja; ha az Alapszabályzatot elfogadja; ha lehetőségei szerint részt vállal az Egyházi Közösség tevékenységében; ha rendszeres anyagi hozzájárulás formájában részt vállal a közös teherviselésből; ha mindezt nyilatkozat aláírásával is kifejezi.

A tagok kívánságára tagnak tekintendők azoknak kiskorú vagy még nem önálló gyermekei. A 12. életévét betöltött gyermektől ehhez beleegyezést kell kérni.

11.§. A tagok megtartják felekezeti önazonosságukat és tiszteletben tartják más tagok felekezeti önazonosságát. Ugyanakkor elfogadják, hogy az Egyházi Közösség szolgálattevői szolgálatukat azon protestáns egyházak hagyományai, előírásai és tanítása szerint végezzék, amelyekhez tartoznak, s amelyektől kiküldetést vagy megbízást nyertek. Ezzel együtt a szolgálattevő lelkészek is tiszteletben tartják a hívek felekezeti önazonosságát, s annak megváltoztatását nem szorgalmazzák és nem befolyásolják.

 

 

NEGYEDIK FEJEZET

TISZTVISELŐK ÉS TISZTSÉGVISELŐK

12.§. A SMAPEK alkalmazott és javadalmazott tisztviselői: az egyházi közösség lelkésze, adott esetben az alkalmazást nyert helyettes-, illetve másodlelkész, a segédlelkész(ek). Az alkalmi szolgálatra felkért vagy arra ajánlkozó lelkészi státusú személy értelemszerűen nem tisztviselője a közösségnek.

13.§. A lelkész és az adott esetben alkalmazást nyert helyettes-, illetve másodlelkész, a segédlelkész(ek) munkaadója a SMAPEK, a Svédországban érvényes törvények értelmében, minden ezzel együtt járó joggal és kötelességgel.

14.§. A lelkész, a helyettes-, illetve a másodlelkész, a segédlelkész(ek) jogait és kötelességeit, képesítésükre, választásukra vagy kinevezésükre vonatkozó rendeleteket, akárcsak az alkalmi szolgálatot végző lelkészekre vonatkozó rendtartást a Lelkészi Működési Szabályzat tartalmazza.

15.§. A SMAPEK minden világi tisztségviselője munkáját önkéntesen és javadalmazás nélkül végzi.

16.§. A tisztségviselők számára a SMAPEK tagjának lenni kötelező, kivéve a 26.§-ban foglaltakat. A tisztségviselőket az egyházi közösség tagjai választják titkos szavazással négy évre, az egyházközségieket az egyházközségi közgyűlésen, az országosokat az országos Küldöttgyűlésen.

17.§. Rendkívüli helyzetben, például egyes tisztségviselők betegeskedése, hosszabb külföldi tartózkodása, lemondása vagy halála esetén egyházközségi szinten a Presbitérium, országos szinten az Egyháztanács megbízást adhat bármely alkalmasnak talált tagnak az illető tisztség betöltésére a legközelebbi tisztújításig.

 

 

ÖTÖDIK FEJEZET

KORMÁNYZAT ÉS DÖNTÉSHOZATALI MÓD

18.§. Az Egyházi Közösség magát a zsinat-presbiteri elvek szerint kormányozza. Ennek értelmében a közösségi élet egészének előmozdításáért a lelkészi és a világi elem egyaránt felelősséggel tartozik.

19.§. A SMAPEK a tagok összességéből áll, szervezeti alkotó egységei az egyházközségek és más részegységek.

20.§. Az egyházközségek működésére vonatkozó rendeleteket az Egyházközségi Működési Szabályzat tartalmazza.

21.§. A SMAPEK-nek a jelen Alapszabályzat életbe lépésekor két részegysége van: a Tångagärde Gyülekezeti Otthon és annak gondnoksága, valamint az Új Kéve című egyházi lap és annak szerkesztősége. Mindkét részegység feladatait, e feladatok elvégzési módját és annak személyi feltételeit külön-külön működési szabályzat tartalmazza.

22.§. Az Egyházi Közösség központi kormányzati testületei:

a) Küldöttgyűlés

b) Egyháztanács

c) Elnökség

23.§. A SMAPEK legfőbb döntéshozó szerve a KÜLDÖTTGYŰLÉS, amely évente legalább egyszer ülésezik.

a) Szavazati joggal rendelkező tagjai az egyházközségi felügyelők valamint minden egyházközség két-két küldötte, akik az Egyházközségi Közgyűléstől kapják egy-egy alkalomra szóló mandátumukat. A Küldöttgyűlés összehívója a főfelügyelő, elnöke a főfelügyelő és a lelkész.

A Küldöttgyűlésen kötelezően jelen van(nak) a lelkész(ek), a központi pénztáros, legalább az egyik ellenőr, valamint a Tångagärde Gyülekezeti Otthon gondnoka.

b) A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: az Alapszabályzat jóváhagyása, illetve módosítása; az Egyházi Közösség programjának meghatározása, az Egyháztanács összetételének és munkájának jóváhagyása.

c) A Küldöttgyűlés határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Érvényes határozat a megjelent küldöttek általános többségű (fele + 1) szavazata alapján hozható, kivéve az Alapszabályzat jóváhagyását vagy módosítását, amelyhez kétharmados többség szükséges.

Az Egyháztanács munkáját és anyagi felmentését illető szavazásban az Egyháztanács tagjai, valamint a Tångagärde Gyülekezeti Otthon gondnoka nem vesznek részt.

24.§. A SMAPEK két küldöttgyűlés közötti vezető szerve a gyakorlati kérdések megoldására jogosult EGYHÁZTANÁCS. Tagjai az egyházközségi felügyelők. Üléseinek összehívója és elnöke a főfelügyelő. Évente legalább kétszer ülésezik (a Küldöttgyűlésen kívül). Ülésein kötelezően jelen van a lelkész és a központi pénztáros. Rendkívüli helyzetekben telekonferencia formájában is tarthatja üléseit. A főfelügyelőnek kötelessége legalább két héttel a Küldöttgyűlés valamint az Egyháztanács gyűlése előtt kiküldeni a napirendet és a szükséges mellékleteket.

25.§. Az ELNÖKSÉG az Egyháztanács ülései között az Egyházi Közösség legfőbb döntéshozó testülete és végrehajtó szerve. Összehívásáról az Egyházi Közösség világi elnöke, a lelkészi elnökkel egyetértésben rendelkezik.

a) Az Elnökség tagjai hivatalból: a lelkész, a főfelügyelő és a főjegyző. Választott tagjai: két egyházközségi felügyelő.

b) Az Elnökség hatáskörébe tartozik: összehívja az egyháztanács üléseit; intézkedik a Küldöttgyűlés és az Egyháztanács határozatainak végrehajtásáról; kinevezi a világi tisztségviselőket és jóváhagyja az alkalmazottak munkaviszonyát; javaslatot tesz az Egyháztanácsnak különböző szakmai bizottságok létrehozására; az Egyháztanács üléseire beszámolót készít az eltelt időszak tevékenységéről és eseményeiről.

c) Az Elnökség határozatképes, ha mindkét elnöke (ezekből csak az egyiket képviselheti a helyettese) és legalább egy választott tagja összeül. Határozatot csak összes tagja (öt személy) szavazatának többségével (tehát legalább három igenlő szavazattal) hozhat.

26.§. A SMAPEK pénzügyi tisztségviselői az egyházközségek pénztárosain kívül: a központi pénztáros és az ellenőrök. Előbbieket az egyházközségi presbitériumok kérik fel és nevezik ki, akár saját körükből, akár azon kívülről, az utóbbiakat az Egyháztanács kéri fel, kötelezően nem a saját köréből, és a Küldöttgyűlés iktatja be őket tisztségükbe.

27.§. A SMAPEK minden tisztségviselőjének mandátuma négy évre szól. Egy mandátum még egyszer újítható meg, tehát egy fizikai személy összesen két mandátum-időszakon át tölthet be azonos tisztséget. Bármely más tisztséget azonban előtte is, utána is betölthet.

28.§. A tisztújítások rendjét, a különböző vezetési szintek közötti viszonyokat, a döntésekkel szembeni fellebbezés lehetőségét és módját, a testületi vagy személyi nézeteltérések megoldására hivatott alkalmi döntőbizottság felállítását és működését, egyáltalán a közösség kormányzásának mindazon részletkérdéseit, amelynek a jelen Alapszabályzatba foglalása fölösleges, külön Kormányzati Működési Szabályzat tartalmazza.

 

 

HATODIK FEJEZET

AZ EGYHÁZI KÖZÖSSÉG KÉPVISELETE

29.§. A SMAPEK cégjegyzője a főfelügyelő, helyettese a főgondnok, valamint a központi pénztáros külön-külön aláírási joggal. Állandó ügyvivője és titkára a főjegyző. Az aláírási jog banki ki- és befizetéseknél, valamint folyószámla-ügyleteknél érvényes.

30.§. Az Egyházi Közösség egészét harmadik személy, állami hatóságok vagy más egyházak felé az Egyházi Közösség világi és lelkészi elnöke, azaz a főfelügyelő és a lelkész rendszerint együtt képviselik, megegyezés szerint külön-külön is képviselhetik.

31.§. Az Egyházi Közösség, előírás vagy rendelet értelmében, illetve szükség szerint, bármilyen szintű tisztségviselői közül állandó vagy alkalmi képviselőt és képviselő-helyettest delegál a különböző egyházi vagy világi hatóságokhoz és szervezetekhez.

32.§ A SMAPEK állandó képviselőt és képviselő-helyettest delegál bármilyen szintű tisztségviselői közül, egy évi tartamra a vallási közösségek állami támogatását intéző hivatalba (Samarbetsnämnden för Statsbidrag till Trossamfund).

 

 

HETEDIK FEJEZET

AZ EGYHÁZI KÖZÖSSÉG VAGYONA

33.§. Az Egyházi Közösség vagyona a tagok rendszeres hozzájárulásából, támogatásokból, adományokból, végrendeletek által juttatott örökségekből, az Egyházi Közösség által nyújtott szolgáltatások ellenértékéből, valamint gazdálkodásból áll. Az Egyházi Közösség vagyonával alapítója lehet vállalatoknak, intézményeknek, munka- és pénzügyi szervezeteknek.

34.§. A SMAPEK ingatlan és ingó vagyonának (gyülekezeti otthon, lelkészi szolgálati gépkocsi, kegytárgyak stb.) megőrzéséért, állapotáért, a velük való gazdálkodásért a főgondnok felel, az ingatlan vagyont illetően együtt a Tångagärde Gyülekezeti Otthon gondnokságával.

 

 

NYOLCADIK FEJEZET

A MUNKA NYILVÁNOSSÁGA

35.§. A SMAPEK minden testületének munkája nyilvános. A nyilvánosságot a hírközlő szervek, tömegtájékoztatási eszközök útján szükség szerint tájékoztatja. Az Egyházi Közösség tagsági nyilvántartása viszont különböző okok (pl. menekültek adatainak védelme) folytán csak részben nyilvános.

 

 

KILENCEDIK FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

36.§. A jelen Alapszabályzat módosítását kizárólag a Küldöttgyűlés hajthatja végre, kétharmados többséggel. A módosításra, kellő megindoklással, javaslatot tehet bármely tag, az egyházközségi presbitériumokon keresztül. A javaslatot a presbitériumok az Egyháztanács felé, az pedig a Küldöttgyűlés felé továbbítja.

37.§. A SMAPEK megszűnik, ha tagjainak száma száz alá csökken, vagy ha a Küldöttgyűlés két egymást követő ülésén a megszűnést más okból egyhangúan elhatározza és az erre vonatkozó határozatot az ülés minden résztvevője aláírja. Megszűnés esetén a SMAPEK vagyonának sorsáról a Küldöttgyűlés utolsó ülése rendelkezik.

38.§. A jelen Alapszabályzat elfogadása napján lép életbe. Ettől kezdve az Egyházi Közösségre eddig érvényes Alapszabályzat, illetve minden olyan rendelkezés, határozat, működési szabályzat, mely a jelen Alapszabályzatnak ellentmond, érvényét veszti. Az Egyházi Közösség hivatalos svéd állami bejegyeztetése napjától kezdve Svédországban bejegyzett egyházi közösségként (Trossamfund) működik tovább.

 

Kelt Tångagärdén, 1999. november 20-án,

a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség Alapító és Alkotmányozó Küldöttgyűlésén.

 

(Megjelent az Új Kéve VII. évf. 4. számában, 1999 decemberében)